- Cím: 1093 Budapest, Fővám tér 8
- Telefonszám: (1) 482 5000
- Alapítás éve: 1948
- jogelődje a Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara (1920).
Az impozáns épületeket tervező, építészetben rendkívül termékeny Ybl Miklós (1814-1891) 200. születésnapját ünnepeljük 2014-ben, műalkotásai így fókuszáltabb figyelmet kapnak, kimagasló munkásságát közelebbről is megismerhetik az érdeklődők. A negyvenes éveiben az addigi romantika helyett a neoreneszánsz stílusra váltott, és egyre-másra nyert magas rangú építészeti díjakat. Ybl Miklós méltán névadója több felsőfokú intézményünknek.
A Fővámház tervezését 1869-ben rendelte el Lónyai Menyhért pénzügyminiszter. Az akkor már reneszánsz stílusban építkező Ybl Miklós hamar el is készült a tervekkel, ám még kétszer át kellett variálnia (helyszínmódosítás miatt). Az 1874. május első napjára elkészült hatalmas épülettel szemben a Duna budai oldalán még tervben sem volt a patinás Gellért szálló (azt 1911-ben kezdték építeni és 1918-ra készült el), de még a világ első "egyetem" megnevezésű, nagy múltú felsőoktatási intézménye, a Műegyetem sem (az az 1909-es tanévet kezdhette ott). A felépült Fővámház jelentőségét igazolja, hogy az átadásától az akkori Mészáros út ("kiskörút") a Vámház körút nevet viselte, s bár politikai hatalomváltásokkor ez többször módosult, de az utolsó (a leköszönő szocializmust záró) rendszerváltozás nyomán visszakapta ezt a tisztét, valamint a sóhivatal kapcsán elnevezett tér is ettől kezdve Vámház tér lett.
1897-ben a szomszédos Központi Vásárcsarnok is elkészült, amely a Belváros (V. kerület) és Ferencváros (IX. kerület) határán van, így fontos csomópont. A másik oldalról épült szomszéd Sóhivatal ezen épületekkel és a Közraktárakkal építészeti együttest alkotott, s egymásba kapaszkodva őrzik egy városteremtő korszak emlékét. Ma a felújított Sóház-épület a BCE informatikai képzésének ad otthont.
A Kiegyezés (1867) után Magyarország gyorsan fejlődött, modernizálódott. Az európai kontinensen elsőként nálunk épült ki földalatti vasútvonal, megalakult a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1870), és monumentális építkezések kezdődtek. A reformidőszak nagyszabású munkálatai teljesen lekötötték a hazai építészeket és művészeket. Hiánytermék lett a kő és a gránit is, ezért a folyami szállítás során a Fővámház építéséhez a márvány mellett kőfaragókat is hozattak Carrarából. Az építkezésen kiváló szakemberek és mesterek dolgoztak.
A 9500 négyzetméter alapterületű, 170 méter hosszú épületben négy, egymástól különálló hivatal is működött. A vámügyek intézéséhez szükséges volt nagy raktárterület, amit hatalmas pincerendszer garantált, és a jó megközelíthetőség, amit vasúti vágányok, valamint a rakpartra vezető, zsilippel zárható négy alagút biztosított. Az udvarra (ami ma már fedett) jól megrakott lovaskocsival is be lehetett hajtani, ennek érdekében magas ívű kapuk készültek. 1896-ban felavatták a Ferenc József (mai Szabadság) hidat, amely révén már Budával is közvetlen összeköttetése lett a Fővámháznak.
Az egyetem főhomlokzata a Dunára néz, sajátossága a hosszoldali homlokzatból kiemelkedő középrizalit, melynek szerepe a homlokzatsík tagolása függőlegesen, ezzel élénkítve az optikai hatást, és az oldalak találkozásánál egybekapcsoló sarokpavilonok. Jellemzően a homlokzatát nagy, egységes síkok határolják, melyeken ritmust az egyenlő távolságra a homlokzat síkjába bemélyített, féloszlopokkal keretezett ablakok adnak, nagy kiülésű fő- és mellékpárkányokkal. A részletek megoldása itáliai, tömegalkotása és tagolása bécsi mintát követ. A kor igényének megfelelően a belső megjelenés ünnepélyes, mintha csak királyi palotában járnánk.
A dunai homlokzat erkélyére antik istenek vasutat, gőzhajózást, festészetet és szobrászatot szimbolizáló szobrai kerültek, az északi oldalon erény allegóriák, a délin pedig magyar ősfoglalkozások (madarász, pásztor, halász, révész, pákász, vadász) alakjai láthatóak (August Sommer művei).
A második világháború alatt valamennyi haderő stabil bázisnak ítélte a kellően nagy, s ugyanakkor központi fekvésű, jól megközelíthető és elhagyható épületet, amit végül az megsínylett. Annyira lerombolódott, hogy kétséges volt, érdemes-e újraépíteni. Némi huzavona és a háború utáni változások nyomán végül 1948-ban újjáépítették mint a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem épülete. A vámházi szerepe, a Fővámpalota-korszaka lezárult.
Az új funkció új belső elosztást is kívánt, ezért a renoválás során a mellékudvarokat beépítették, a díszudvar pedig megosztva az aula szerepét töltötte be a továbbiakban. Az egyetemi elvárásoknak megfelelően előadótermeket, könyvtárat, központi fűtést, és a Sóház utca felől lépcsőházat kapott, 1953-ban (a harmadik működési évében) pedig liftet is. Az egyetemi menza 1952-ben létesült, a földszinti laboratórium rá öt évre. 1963-ban számítóközpontot hoztak létre, amit 70-ben modernizáltak (régi Sóház).
1989-90-ben újabb rekonstrukció következett, mely során több ponton az eredeti állapotot állították vissza, például a díszudvar térhatását, öntöttvas oszlopokat bontottak el, megtisztították a homlokzatot és beépítették a tetőteret. Ybl egyik fő műve az idők során köré épült városban ismét pompájában állt, s a szemközti partról is gyönyörű látványt nyújt.
Nagy megtiszteltetés Budapest számára, hogy 2015-ben a kétévente megrendezésre kerülő Intersteno Kongresszus (mely tulajdonképpen a gyors- és gépírók világbajnoksága) jubiláló 50. versenyének adhat otthont. A neves esemény "házigazdája" a Corvinus Egyetem lesz július 18-24-ig, így eme gyönyörű épület (s egyben Magyarország) hírneve a világ minden tájáról érkező versenyzők által tovább öregbedhet.
A XIX. század építészete
A Fővámház szobrai
Tervezett épületbemutatások 2014-ben és képes ismertető.
A Fővámház szobrai
Tervezett épületbemutatások 2014-ben és képes ismertető.
